Alapsokaság

Alapokaság az az elméletileg meghatározott sokaság, amelyet vizsgálunk, amelyre nézve megállapításokat kívánunk megfogalmazni. Kivételes esetekben előfordulhat, hogy egy-egy kutatás során a teljes alapsokaságot vizsgáljuk, de többnyire az alapsokaságból kiválasztott mintába kerülő egyedeket (személyeket, háztartásokat, vállalatokat stb.) vonjuk vizsgálat alá.

Valószínűségi mintát csak akkor tudunk venni, ha ismerjük az alapsokaság releváns attribútumait, és a mintából csak akkor vonhatunk le érvényes következtetéseket a teljes alapsokaságra, ha a mintának - meghatározott jellemzők szerint - ugyanolyan az összetétele mint az alapsokaságnak.

Az alapsokaságot más néven populációnak is nevezik.

A gyakorlatban ritkán fordul elő, hogy alapsokaság minden egyes elemének van esélye bekerülni a mintába. (Pl. telefonos adatfelvétel során azok, akik titkosították számukat, nem kerülhetnek a kiválasztott mintába.)

Vizsgálati populációnak nevezzük azoknak az elemeknek az összességét, amelyek közül ténylegesen vesszük a mintát.