(Egy 1997-ben készült kutatás eredményei.)
Az iNteRNeTTo Pécs szerkesztősége pénzt* és fáradtságot nem kímélve rávette a Fact Intézet szociológusait, hogy az iNteRNeTTo "hasábjain" lebonyolított vizsgálat eredményeit még az ezredforduló előtt analizálják ki, és a tudományos megállapításokat tárják a közvélemény elé. A tudósok felmenőinek emlegetése nem várt eredménnyel járt - elkészült az elemzés!
Az InterNetto Pécs lelkes gárdája megszerezte a kötetekre rúgó anyagot, melynek fontosabb megállapításait - nem csupán a pénzt és fáradtságot, de az olvasót sem kímélve - most a nyilvánosság elé tárja!
(A szerk.)
*Pénzről senki sem tud, de úriemberek ilyesmiről nem is beszélnek!
"Minden nattyon szép, minden nattyon jó..."
szokta volt mondani a boldog emlékű kajzer Francz Josef - és így gondolhatnak vissza az elmúlt évre a marslakók is.
Hogy milyen volt az elmúlt év?
Hát már maj'nem jó!
Legjobb azoknak volt, akik visszaküldték a kérdőíveket. Ők az évet 3,56-os átlaggal osztályozták. Aztán jó volt a marslakóknak is - nem csoda, hisz' meglátogattuk őket. Az ország meg majd elboldogul valahogy.
És milyen lesz ez az év? Hát jobb, ahogy az osztályzat mutatja, sokkal jobb. Majdnem hét tizedet javítani még a suliban is kunszt! (Na, azért csak várjuk ki a végét!)
Fogadkozunk? Fogadkozzunk!
A jövőbe vetett hit, a töretlen optimizmus legfontosabb feltétele, hogy megfogadjuk:
"Pesszimista leszek!"
NA NEEEM! Ehelyett inkább:
Minden nap olvasom az iNteRNeTTo-t
SŐT!!!!
"Minden nap olvasom az iNteRNeTTo-t! És végre komolyan veszem a barátnőmet!"
Minden nap olvasom a péniszemre tetovált csúcs feliratot!
(Hát hosszú szöveg az nem nagyon lehet, igaz?)
"Leteszem az összes elmaradt vizsgám!"
"Egyetemista maradok!"
"Minden nap fogok enni!"
UTÁNA meg majd...
"Fogyókúrázom!"
"Kevesebbet iszom!"
ESETLEG...
"Rászokok az ivásra!"
"Minden nap megetetem a tevémet!"
(BRÁVÓ! Csak helyeselni tudjuk! Egyébként jön a teve-kommandó!)
És végül, végre...
"Végre kispolgár leszek!!!"
Jól látod, Kedves Olvasó! Ezek idézetek, hogy bemutassuk, miféle fogadalmakat tesznek a népek szilveszter éjjelén.
A szilveszteri fogadalmak jelentőségét - mondhatni - a magyar népesség döntő többsége felismerte. Mint a kutatás adatai bizonyítják, mindössze a válaszadók
16,393445731154%-a
nem fogadott meg semmit. Egy válaszadónk azzal védekezett, véletlenül átaludta a fogadkozásra legalkalmasabb időszakot. ("Te láma!" - így a szerk!!!)
Az iNteRNeTTo olvasására tett fogadalmak gyakorisága örvendetesen magas (magasabb, mint a legutóbbi választásokon a kormányzó pártokra leadott szavazatok aránya a szavazójoggal rendelkezők körében!).
A válaszadók 31,1%-a ugyanis megfogadta: ezentúl rendszeresen olvassa az iNteRNeTTo-t! (Egyeseknek persze hiába célozgat az ember!)
Szemeinket 1999-re függesztjük...
állítják fogadalomtevő válaszadóink. (Így van, fontos is, hogy a jövő ne érjen készületlenül bennünket!) Hogy mire gondolunk?
Tekints Olvasó, a következő ábrára, és érteni fogod!
Aki ezen az ábrán eligazodik valahogyan, látja, mire gondoltunk az előbb.
Csak, de csakis a gyengébbek kedvéért... hát az ábrán még a vak is látja, hogy a kérdőívet visszaküldő palik egyharmada jövő-orientált. Ez a csapat már 1999-re gondol, akkorra időzíti formáját.
Ott van aztán a kockáztatók köre (ez ugye annyi, mint 19,6% - mi, tudósok, mondhatnánk azt is, hogy közel egyötöd). Ezek igazi hazardőrök - tegyünk egy fogadalmat - aztán vagy megtartjuk - vagy nem!
Magas a realisták aránya is, akik emelt fővel szembenéznek a tényekkel - "nem tettem fogadalmat, mert úgysem tartom meg". Hát igen, ilyen az igazi virtus!
Ja! Ne feledkezzünk meg a Vasemberek maroknyi csoportjáról sem. Ők azok, akik miatt a pofánkat szégyellhetjük... Ők azok, akik betartják fogadalmaikat. Kicsi, de jelentékeny csapat - válaszadóink 10/62-ed része.
Mert nem csak az APEH turkál...
de a vizsgálatban részt vevő személyek is sűrűn belenyúltak a zsebükbe 1997-ben.
És itt van az a felismerés, amiért érdemes volt a vizsgálatot elvégezni...
Az olyan válaszok, mint:
"Ne fázzon már annyira szegény kezem..."
"Megnézzem, hogy van-e már benne pénz."
"A pénzen túl végre megtaláljam a lakáskulcsot, amit tavaly februárban hagytam el."
"Elővegyem a cigarettámat."
"Papírzsebkendőt vegyek ki."
"Mert az ajtó nem nyílik ki magától!" (Kell hozzá kulcs, mi?)
A zsebbe-nyúlás elsőrendű oka 1997-ben az volt, hogy a vizsgált populáció tagjai pénzt vegyenek ki onnét. (Hogy a megállapítás mentes minden túlzástól - ezt igazolja az ilyen értelmű választ adók magas, 55,8%-os aránya is.)
Indirekt módon is alátámaszthatjuk ezt a fontos megállapítást. Még laikusok számára is nyilvánvaló, hogy a zsebükbe pénz elhelyezése céljából belenyúló egyének 1,6%-os előfordulási gyakorisága olyan alacsony, hogy szórványszerűnek sem minősíthető.
Tudományos érdeklődésünket messze meghaladó kíváncsiság az oka annak, ha feltesszük a kérdést: Mi a fenét kezdett a kérdőívet kitöltő személyek majd egyharmada, miután zsebébe nyúlva előhúzta onnét önmagát. (A dolog annál is inkább számot tarthat érdeklődésünkre, mivel tudjuk: a válaszadó személyek átlagéletkora elég magas ahhoz, hogy feltételezzük: szexuális életük kiteljesítéséhez már nem szükséges számukra "önkiszolgáló" módszerekhez folyamodni. A probléma feltárásához azonban további kutatások szükségesek.)
Tavaly még érdemes volt...
pénz után kotorászni a zsebben - 100 forint az majdnem annyi volt. A nagy kérdés, ha előrántjuk tavalyi százasunkat, az az idén mennyit ér? A kapott válaszok összesítése után meglepő eredménnyel szembesültek a kutatók:
Az 1998-as százas értéke 1998-ban 17 111 forint és 40 fillér lesz.
A mélyebb elemzés azonban feltárta e megdöbbentő adat okát. Két válaszadó ugyanis - feltehetően pillanatnyi elmezavarában - úgy vélekedett, hogy a százas értéke (mondjuk azt: vásárlóereje) 999 999 forint, illetve 5678 forint lesz az idei évben.
Kiszűrve a torzító válaszokat, a köz vélekedése szerint egy 1997-es százas értéke 1998-ban 68 forint 35 fillér lesz. (Hát érdemes volt azt a százast félretenni?)
Mi van az átlag mögött? A válaszadók többsége - egész pontosan 95%-a - arra tippelt, a százas kevesebb sörre (borra, pálinkára) futja, mint tavaly. (A fennmaradó öt százalék - akik szerint a százas a tavalyinál többet ér az idén - feltehetően ittas volt, amikor kitöltötte a kutatás kérdőívét.)
Nézzük meg konkrétan is a százas értékének alakulásával kapcsolatos válaszadói előrejelzések alakulását.
Az ábra erősen szórt véleményekre utal - a többség azonban 80-ra taksálja a százast. A százason tehát húszat bukunk - ha nekik bejön. De bukunk-e a közelgő választásokon?
A jósnők alkonya...
helyett a jósdák nagy fellendülése várható a politikai előrejelzések terén. Szerény kutatásunk eredményei ugyanis arra utalnak, választási előrejelzésekhez nélkülözhetetlen lesz e tisztes iparág aktív közreműködése.
A vizsgált személyek kishíján fele egyértelműen azt tanácsolja a közvéleménykutatók számára, hogy a választásokkal kapcsolatos kérdésekben forduljanak a legközelebbi jósnőhöz.
Nem jelentéktelen azoknak a válaszadóknak az aránya sem, akik távol kívánják tartani magukat mindenféle huncutságtól - és, mint állítják, a "politika úri huncutság". (Ezek szerint, ami a parlamentben zajlik - az egy oltári nagy huncutság? Lehet, nekik van igazuk!)
Ki nyer tehát a választásokon? A diagram önmagáért szól (mindeközben a válaszok megoszlását is megmutatja! Ez egy ilyen.
Hogy ki a huncutabb,
egy politikus, vagy egy hölgy - döntsék el az Olvasók. Az azonban biztos, hogy a nőkkel (csakúgy, mint a politikusokkal), vigyázni kell. (Egy halhatatlan mondást** idézve: minden nő - egy farkány, vagyis báránybőrbe bújt farkas.)
E kutatás eredméyei szerint a Sigmund Freud által is megénekelt péniszirigység jól megragadható módon jelen van társadalmunkban. És amilyen ütemben az orvostudományok fejlődnek. Egy szép napon a báránybőrbe nyúlva könnyen farkast foghatunk.
Mi a félelem alapja? Hát az adatok...
Azok, akik 1997-ben férfiak voltak (bár erre vonatkozó igazolást erre vonatkozóan egy válaszadó sem csatolt be), kivétel nélkül férfiak akarnak maradni 1998-ban is.
Nem így a nők! A nők fele (50%-a, mások szerint egykettede) megváltoztatná nemét, és ha tehetné, inkább férfi lenne 1998-ban.
Csoda, ha ebbe beleöregszünk?
A tavalyi százas már csak 80-as, a nők fele "farkas" akar lenni... Hát csoda, ha ebbe beleöregednénk? Nem! A csoda nem itt van...
A csoda az, hogy ebben a rohanó világban szinte senki nem néz tükörbe. (Vagy ha igen, súlyos látási zavarai vannak!)
A kutatásban részt vevő személyek (farkasok, vagy farkatlanok, ez most lényegtelen), átlagéletkora 28,38 év. És ez a csapat - ha hinni lehet az adatoknak - átlagéletkorát tekintve 25,45 évesnek néz ki. (Ezt azért megnéznénk!)
A válaszokban rejlő tendencia (tekintettel a kiváltó szemészeti panaszok alapos gyanújára) a látszerészeti ipar közeli jövőben történő fellendülését vetíti előre.
A vizsgált személyek 58%-a ugyanis úgy véli, hogy tényleges életkoránál fiatalabbnak néz ki. Realista (?) a válaszadók 23%-a, ők azt hiszik, pont annyinak látszanak, amennyi a koruk. Csupán 19% azoknak az aránya, akik teljesen ép látással, és jó minőségű tükörrel rendelkeznek. A tisztánlátók e köre ugyanis minden reggel felismeri, tényleges életkoránál idősebbnek néz ki.
Az anyakönyvi életkor és a válaszadó által észlelt látszat statisztikai összefüggéseit ez utolsó ábra szemlélteti. (Nem csak a kutatóknak van joga röhögni!)
Végezetül, a tudományos megállapítások utolsó csopo...
* * *
Az iNteRNeTTo szerkesztőség által megszerzett kézirat eddig tartott, az elemzés utolsó oldalait nem találtuk meg. Így csak találgathatunk, milyen összegző megállapításokkal zárult ez, a fenti tények ismeretében már a Kedves Olvasó által is minden bizonnyal megrendítő hatásúnak minősíthető elemzés.
